MP3 segédeszközök

2000 környékén még javában dúlt az mp3 formátum - azaz a zenei számok gazdaságos digitális rögzítési formájának - fénykora, ebben az időben még a Napster volt a domináns fájlcserélő.

Rendes zenerajongóhoz méltón igyekeztem a szerzeményeket megfelelően katalogizálni és későbbi visszakereshetőség miatt a legtöbb információval ellátni. Bár ekkor már létezett az ID3v2 tag, nem volt annyira elterjedt, mint az ID3v1 tag.

Az ID3 (IDentification for mpeg layer3) lényege az, hogy az mp3 fájlokhoz szöveges információkat is rögzítsen, mint például a szám címe vagy előadója. A két verzió sok lényegi különbséget hordoz magában, például, hogy hol helyezkedik el a fájlban (v2 - eleje, v1 - vége), mekkora méretű információ tárolható el benne (v2 - korlátlan, v1 - 128 karakter), stb.

Az zenefájlok nevei gyakran álltak össze az "előadó - számcím.mp3" kompozícióból, ami a legtöbb esetben elégséges is volt. Volt azonban néhány szélsőség, amit az ID3v1 tag-gel gondoltam megoldani. A Winamp (a kor zenelejátszója) is sokkal kultúráltabban jelenítette meg a számcímeket, továbbá ebben az időben még sok problémát okozott az is, hogy a fájlnevek 8.3 formátumban jelentek meg (ki ne emlékezne a PROGRA~1 könyvtárra, "Program Files" helyett?). Így tehát, amikor a zenéket DOS alatt próbáltam hallgatni, ott csak a 8.3 állt rendelkezésre, a szükséges információ ilyenkor láthatalan volt. Az ID3v1 tag viszont a fájlban volt, akár DOS alatt is kiolvasható volt az előadó, a számcím és még pár információ.

A megoldás tehát, hogy a fájlnévben szereplő adatokat a fájlba írjuk, illetve, ha valamelyik fájlnév netán hibás, azt a fájlban szereplő adatokkal korrigáljuk. Egy zene kézi átnevezése / ID3v1 kitöltése alsó hangon fél percet vett igénybe, 1000 fájl esetén 8 órányi munka. Magától értetődő, hogy a folyamatot automatizálni kell, mégpedig olyan eszközökkel, amik a fájlnévből felismerik, hogy mi az előadó neve és szám címe, betöltik az ID3v1-be, illetve fordítva.

Volt még egy trükk, amit csak FAR Manager és DOS Navigator felhasználók ismerhettek: ha egy könyvtárban volt egy "Descript.ion" nevű fájl, akkor a fájlkezelő beolvasta annak tartalmát és plusz információkat jelenített meg a fájlok mellett. Így például oda lehetett tenni az "Előadó - Számcím" információkat is.

A forráskódokat elég hanyagul kezeltem, de itt van minden funkcióra pascalban és delphiben is egy-egy megoldás a githubon.