CV #52het - 52 projekt

Notebookcheck, azaz hogyan válasszuk ki a legjobb ár-érték arányú eszközt

- 2010 -

A legjobb ár/érték arány véleményem szerint a tudatos vásárló világos célja. Minden fontos beszerzést ementén mérlegelek én is. Másfél évvel azelőtt kezdtem dolgozni a buszgyárban, amikor úgy éreztem, lassan ideje nyugdíjazni a 4 éves laptopomat (hogy aztán másnál eldöcögjön még 10 évet, szia anyu!) és valami korszerűbb, erős, mégis kis méretű, könnyű számítógépre cseréljem (naponta hordoztam oda-vissza bringával a munkahely és az otthon között).

Szóval az ár-érték arány akkor jó, amikor az érték magas, az ár alacsony, ez egyszerű. Az ár esetében nincs kérdés, viszont az érték az egy sokkal körülményesebben számolható "valami". Vagyis csak annak tűnik elsőre, ugyanis az elvárások megfogalmazása után mégis nagyon könnyen kiszámolható.

Mi volt fontos akkoriban egy laptop esetén?

Ez a két szempont nem csak látszólag, de gyakorlatilag is egymással ellentétes irányba mutatott és relatív kevés opció volt arra, hogy ilyen paramétereket mondjuk egy webshop keresőjébe beírjak. Kellett keresnem egy másik megoldást, de előbb, kifejteni, hogy mit jelent a kicsi és az erős (bors!).

Kicsi:

Erős:

Teljesen nyilvánvaló volt, hogy ebből kompromisszum lesz, viszont egyáltalán nem volt világos, hogy mely paraméterekből kell ehhez engedni.

De ezt a problémát hagyjuk meg kicsit későbbre, először is be kell szerezni a listát, hogy miből lehet választani.

Már 2010-ben is voltak ár-aggregátor weboldalak, mint az Árgép, Olcsóbbat, Árukereső, Depó, satöbbi. Ellenben ezek fejlettsége messze nem volt még olyan, mint ma, nem lehetett csak úgy paraméterekre keresni, maximum a szabad szavas kereső tudott segíteni, ha egy bizonyos dolgot kerestem (mondjuk egy adott processzortípust). Abban viszont sokat segítettek, hogy adjanak egy listát azokról a webshopokról, amelyek nagy típusválasztékban forgalmaznak laptopokat.

A feladat tehát első körben az volt, hogy az összes notebook webshop oldaláról a összes forgalmazott laptopot összegyűjtsem. Megtettem. Ez számosságban 12-14 áruházat jelentett, átlagosan 300-500-as kínálattal. A megoldás relatív egyszerű volt: letöltöttem az összes termék-aloldalt és egy automatizmussal értelmeztem, hogy mi van azon az oldalon.

Scraping, azaz feltérképezés és letöltés

Az automatizmus persze nem volt teljesen triviális, sem működés szempontjából, sem kivitelezésből. Egy webshopon belül a termékoldalaknak nagyrészt azonos a felépítése, ami segít, viszont ott is lehetnek kivételek (például az ár mezőben néha két ár volt, az egyik az akciós, a másik az eredeti - ezeket kezelni kellett). A lényeg az, hogy sikerült egy megfelelően általános logikát írnom arra, hogy

Ez volt a könnyebb része a dolognak, de ezen a ponton már elég adatom volt ahhoz, hogy továbblépjek. Ilyen akadályok jelentek meg, miután mindent letöltöttem:

1. a paramétereket máshogy csoportosították

Azaz, volt, ahol a képernyőfelbontás így nézett ki: 1366x768, 60Hz, máshol volt egy külön rész a vízszintes pixeleknek (1366), egy a függőlegeseknek (768) és egyáltalán nem volt feltűntetve a frissítési frekvencia.

2. az adatokat különféle formában jelenítették meg

A processzortípus megfogalmazására elég sok lehetőség van anélkül, hogy az információtartalom elveszne. Pl. "Intel i7-4810MQ" és "i7 4810" valójában ugyanaz, mivel i7-et csak az Intel gyárt, illetve a 4810-ből is csak az MQ változatot gyártották laptopokba.

3. kihagyott információk

Bár a főbb adatokat minden webshop listázta, előfordult, hogy a döntéshez szükséges sokadik paramétert nem (pl. vastagság, képernyőfrissítési-frekvencia, stb). Ezekkel az elején próbáltam valamit kezdeni (pl. más webshop adatai alapján kitölteni), de végül elvetettem és csak a végén, amikor már eléggé leszűkült a lehetséges választások számossága, vettem ismét elő.

--

Miután tehát sikerült hozzájutni minden adathoz, azokat többé-kevésbé megtisztítottam, előállt egy excel fájl, amiben komplett webshopok teljes laptop-kínálata benne volt, oszloponként a fontos technikai paraméterekkel. Illusztrálva:


egy webshop katalógusa, ebből volt vagy 12

Egy-egy ilyen munkalap - ahogy följebb említettem - 300-500 sort tartalmazott, de szerencsére az Excel autoszűrője sokat segített lecsökkenteni a mennyiséget értelmesen kezelhetőre (10-15 találat). Az ilyen fajta szűréseket a mai webshopok már egészen jól, de még mindig esetlenül tudják nyújtani.


a rövidített találati lista

Oké, végülis nem kellene meglepődnöm, de most, ahogy leszűrtem a listát azokra a jelöltekre, amikről azt gondoltam, hogy 2010-ben rendben lehettek, egyértelműen látszik, hogy melyik laptopot vettem meg végül :) Igen, az Acer Aspire TimelineX 3820TG típust.

És még a vonatkozó tweetet is megtaláltam 2010-ből :D

De miért pont azt? Itt jön képbe az, hogy hogyan gondoltam megállapítani az "értékét" egy laptopnak.

Súlyozott döntési mátrix

(de bevallom, éppen kettessel mentem át döntéselőkészítésből az egyetemen, szóval lehet, hogy nem is így hívják)

Az egész folyamat lényege az, hogy

Paraméterek és preferenciák

Nagyon egyszerű példa a laptop memóriája - minél több, annál jobb. Ugyanígy a felbontás, a memória frekvencia, a processzor frekvencia, satöbbi.

Vannak másfajta értékek, amik csak egy bizonyos tartományban jók. Például a képernyőméret, ahol a 17" egyértelműen túl nagy (biztosan nagyobb súlyú tőle az egész notebook), a 10.2" viszont túl kicsi (nehezen látható, kicsik a gombok a billentyűzeten). Tehát valahol középtájban lesz ideális.

A képernyőméret egyébként más szempontból is speciális, hiszen nem egy folyamatos érték 10-től 17-ig (bár annak tűnik), hanem egy fix, maximum 10 elemes listából álló készlet.

A processzor és videokártya típusra egy külön adatbázist kellett igénybe vennem. Vannak ugyanis tematikus, hardver-teljesítményt gyűjtő statisztikai weboldalak. Sokszázezer felhasználó feltölti a saját hardverének a számítási eredményeit. Ez tehát nem katalógus-adat, hanem való életbeli, ami segít átlátni az esetlegesen félrevezető marketingüzeneteken.

Súlyok

A fenti példatáblázatba sajnos nem fért bele, de ott még van 30 másik oszlop is, ami részt vehet a választás finomításában, például garanciaidő, billentyűzet nyelve, satöbbi. Utóbbiak nyilvánvalóan kisebb súllyal vesznek részt a döntésben, mint mondjuk a processzor teljesítménye.

Nem volt más hátra, mint a paraméterekhez súlyokat rendelni. Ez igazából nem egy komplex dolog és nagyon személyes, de ha köznyelven próbálnám megfogalmazni, azt kérdezném, "mi a legfontosabb egy laptopban?", aztán "mi a második legfontosabb?", stb. és persze nem feltétlenül rossz az sem, ha vannak egyforma fontosságú paraméterek.

Szumma

Ha tehát vettük a paramétereket, azok ideális értékeit, mondjuk egy 1-10-es skálán beosztottuk, valamint ezeket összeszoroztuk azok súlyával, a végén kiesett egy "érték", amit már játszi egyszerűséggel el tudunk osztani a termék árával.

Voila, ár/érték arány! Most már csak sorba kell rendezni az excel táblát eme arány mentén és megrendelni az első elemet a listában!

Notebook Gallery

A webshopok adatainak feldolgozása és tisztítása további előnnyel járt: az adatokat nagyon könnyen adatbázisba lehetett tölteni. Nem tudom ki emlékszik még arra, amikor viszonylag kevés Android alapú telefon volt és a Google úgy döntött, csinál egy katalógust, amiben a felhasználók áttekinthetik és összehasonlítgathatják a komplett Androidos kínálatot (itt a cikk róla). Ez nagyjából így nézett ki:


Google Phone Gallery

Adta magát a lehetőség, hogy csináljak valami hasonlót, csak notebook-okkal. Nyilván a képeket még le kellett hozzá tölteni, de végül így nezett ki, kis extrával megspékelve:


a notebook gallery, vizuálisan elég hasonló a google phone galleryhez

Azután, ahogy megvettem a választott laptopot, a projektet el is felejtettem 5 évre.

És persze a forráskód githubon.